Főoldal / Kérdések
Gyakori kérdések
Amiket a legtöbbször kérdeznek tőlem civil szervezetek vezetői. Ha a tiéd nincs köztük, írj, és megválaszolom.
Az együttműködésről
Mennyibe kerül egy adományszervezési tanácsadás?
Nincs listaáram, mert nincs két egyforma szervezet: egy háromfős egyesületnél és egy harmincfős alapítványnál nem ugyanaz a feladat. Az első beszélgetés díjmentes, utána küldök egy konkrét ajánlatot fix terjedelemmel, határidővel és árral. Így előre tudjátok, mit kaptok és mikorra.
Mi történik az első, díjmentes beszélgetésen?
Nem kell előre tudnotok, pontosan mire van szükségetek.
Hatvan perc alatt azt nézzük meg, hol tart most a szervezet, hogyan működik az adományszervezés, mi az, ami nem működik, kik dolgoznak vele, és mennyi időt tudtok rá fordítani. Ebből derül ki, hogy kell-e egyáltalán külső segítség, és ha igen, milyen formában.
Ha nem én vagyok a jó megoldás, azt is megmondom. Időpontot itt tudsz foglalni.
Honnan tudjuk, hogy melyik szolgáltatás kell nekünk?
Nem kell előre eldöntenetek. Az első, díjmentes beszélgetésen ez rendszerint kiderül. Ha előbb szeretnétek magatoktól ránézni, kitölthetitek a fundraising-önellenőrzést: 15 kérdés öt területről, és a végén látszik, melyik területen a leggyengébb a működésetek. Érdemes külön-külön kitöltenetek ketten vagy hárman, mert ahol eltérnek a válaszok, ott a legtöbbször nem a fundraisinggel van baj, hanem azzal, hogy nem ugyanazt látjátok.
Online is dolgozol, vagy csak Budapesten?
Mindkettő. A képzések és a mentorálás jól működnek online, a szervezeti felmérésnél viszont ragaszkodom a személyes találkozókhoz, mert ott olyan dolgok is kiderülnek, amik videóhíváson nem.
Milyen szervezetekkel nem vállalsz munkát?
Olyanokkal, ahol a vezetés nem akar részt venni a munkában, mert akkor a legjobb terv is a fiókban marad. És olyanokkal, ahol az ügy ütközik azzal, amiben hiszek.
Van olyan sablon vagy eszköz, amit magunktól is használhatunk?
Igen, az Eszköztárban két ingyenes sablon van: egy támogatói térkép és egy 12 kérdéses munkafüzet az első fundraiser felvétele előtt. Mindkettő Excel-munkafüzet, rövid használati útmutatóval.
Ezeket a tanácsadásaimon is használom. Attól lesznek hasznosak, hogy nem egy ember tölti ki őket, hanem a csapat, és utána megbeszélitek, hol tértek el a válaszok. Az eltérés gyakran többet mond, mint maguk a válaszok.
Az oldalt időről időre bővítem. Ha van olyan eszköz, ami hiányzik, írj, és ha többen kérik ugyanazt, megcsinálom.
Miért a tündérdarázs a munkám szimbóluma?
Ami kicsi, az nem kevesebb. Csak másképp kell működnie.
Magyarországon és világszerte több tízezer egyszemélyes vagy néhány fős szervezet dolgozik, és a társadalmi hatásuk messze nagyobb, mint amit a méretük alapján gondolnánk. Közben néhány emberre jut minden, ami egy működő szervezethez kell.
A tündérdarazsak, más néven parányfürkészek, az állatvilág legkisebb képviselői közé tartoznak, a legkisebbek alig kéttized milliméteresek. Mégis teljes értékű, önállóan működő rovarok, és a méretükhöz képest óriási a szerepük az ökoszisztémában.
Ugyanezt látom sok kis szervezetnél. Nem kicsinyített nagy szervezetek, hanem más léptékben működnek, és ehhez másfajta szervezeti gondolkodás kell. Nemzetközi és nagy szervezeteknél szerzett tapasztalatból is dolgozom, de ezt nem másolom rá a kisebb szervezetekre, hanem lefordítom az ő léptékükre.
Mikor és mire jó a tanácsadás
Mikor érdemes fundraising-tanácsadót hívni?
Akkor, amikor a szervezet már nem tud tovább nőni a jelenlegi bevételi szerkezetével, vagy amikor egy nagyobb döntés előtt álltok, például az első fizetett fundraiser felvétele előtt. Nem kell hozzá nagy szervezetnek lenni. Gyakran néhány alkalom is elég.
Mit csinál pontosan egy fundraising-tanácsadó?
A tanácsadó nem helyettetek végzi el az adományszervezést. Abban segít, hogy kiderüljön, hol van a szervezetben a valódi probléma, milyen döntéseket kell meghozni, és milyen rendszerrel lehet tovább dolgozni.
Nálam ez lehet szervezeti felmérés és action plan, közös stratégiai munka, egy konkrét kampány megtervezése, a fundraiser munkájának támogatása vagy a csapat képzése.
A cél nem egy jó stratégiai dokumentum, hanem az, hogy a végén ti is tudjátok működtetni, amit együtt felépítettünk. Egy példa arra, mikor derül ki, hogy nem is a megrendelt feladat a feladat: a VONESZO Alapítvány esete.
Mennyi idő alatt látszik eredmény az adományszervezésben?
Egy kampány eredménye hetekben mérhető, egy megváltozott bevételi szerkezet viszont ritkán látszik egy évnél hamarabb. A rendszeres adományozói kör építése különösen lassú: az első év a támogatók megszerzéséről szól, a megtérülés a második-harmadik évben jön. Ennél gyorsabbat nem szoktam ígérni.
Mitől lesz jó egy fundraising-stratégia?
Attól, hogy döntéseket hoz, nem attól, hogy hosszú.
Egy használható stratégia megválaszolja, hogy kitől kértek, mire kértek, mennyit és milyen gyakran, milyen csatornákon, ki végzi az egyes feladatokat, és miből tudjátok majd, hogy működik-e.
Ha ezekre nincs konkrét válasz, kívánságlista lesz belőle. Nálam a stratégia akkor kész, amikor a csapat tudja, mi történik hétfőn reggel. Az is előfordul, hogy kiderül: még korai stratégiát írni, előbb a működés szerkezetét kell rendbe tenni. Ez történt a VONESZO Alapítványnál.
Bővebben: Mikor működik a fundraising-tankönyv, és mikor nem?
Mit csináljon az a szervezet, ahol van már fundraising, de nem nő tovább?
Először nem feltétlenül még több fundraisinget.
Ilyenkor azt érdemes megnézni, mely tevékenységek hoznak valóban bevételt, melyek viszik el csak az időt, hol akad el a döntéshozás, és mi történik az adományozókkal az első adomány után. Gyakori, hogy a szervezet a legdrágább lábát eteti, a legolcsóbbat pedig hagyja magára. Erről szól a „Tízezer adományozó, ezerkétszáz támogató” eset.
Néha egy új kampány hiányzik. Máskor egy döntés, egy felelős, egy folyamat vagy éppen egy elhagyható tevékenység. A több munka nem mindig jelent több bevételt, előbb azt kell látni, hol van a szűk keresztmetszet. Erre való a szervezeti felmérés.
Fundraising a gyakorlatban
Kell-e fizetett fundraiser egy kis szervezetnek?
Nem mindig. Egy fizetett fundraiser akkor éri meg, ha van neki mit építenie: valamennyi támogatói kör, egy érthető ügy és egy vezetés, ami időt is szán rá. Ha ezek hiányoznak, az új munkatárs egy évig fog küzdeni, aztán elmegy. Ilyenkor jobb előbb a szerkezetet rendbe tenni.
Lehet fundraisinget csinálni főállású fundraiser nélkül?
Igen. Sok szervezetnél nincs is szükség azonnal külön fundraiserre.
Egy kisebb szervezetnél előbb azt érdemes tisztázni, hogy kitől kértek, mire kértek, milyen gyakran kommunikáltok a támogatókkal, és melyik feladat kihez tartozik. Egy egyszerű, ismételhető rendszer gyakran többet ér, mint egy új munkakör, aminek még nincs világos tartalma.
Amikor pedig eljön az első fundraiser felvételének ideje, már nem a nulláról indul: van mire felépítenie a munkáját. Egy szervezetnél éppen ezért nem új stratégiát javasoltam, hanem azt, hogy előbb fussanak végig egy teljes kampányon, és közben derüljön ki, hol van valódi kapacitáshiány. Erről szól az „Egy összegből létra” eset.
Honnan tudjuk, hogy készen állunk az első fundraiser felvételére?
Nem attól, hogy már elég nagyok vagytok.
Három dolgot érdemes megnézni: van-e már valamennyi támogatói kör, van-e világos ügy és ajánlat, amit az emberek támogatni tudnak, és van-e a vezetésben idő és szándék arra, hogy foglalkozzon a fundraisinggel.
Ha ezek közül több hiányzik, az új fundraiser olyan feladatot kap, amit egyedül nem tud megoldani. Ilyenkor előbb a működési kereteket érdemes rendbe tenni, utána sokkal világosabb, milyen embert, milyen feladatra érdemes felvenni. A VONESZO Alapítványnál pontosan ez történt: előbb a felelősségi körök, utána az adományszervezés és a frissen felvett munkatárs mentorálása.
Mi a különbség a pályázatírás és az adományszervezés között?
A pályázati pénz projektfinanszírozás: kötött célra, kötött időre, utólagos elszámolással. Az a szervezet, amelyik csak pályázatból él, kiszolgáltatott. A magánadomány többnyire szabadon felhasználható, és a támogatóval a kapcsolat évekig tart, ha gondozzátok.
Mit tegyen az a szervezet, aminek az ügye nem látványos?
A nem érzelmes ügyek, például egy hulladékprogram vagy a köztéri hibák javítása, nem rosszabb ügyek, csak több munkát igényel a kommunikációjuk. Két dolog szokott működni: a hatás forintosítása vagy számszerűsítése, és a szervezet emberi arcának felmutatása. Az emberek akkor is emberekre reagálnak, ha a téma száraz.
Hogyan lehet több rendszeres adományozónk?
Nem egyetlen kampánytól.
A rendszeres adományozói kör felépítése több egymásra épülő döntésből áll: kitől kértek, milyen ügyre, milyen módon, mit ígértek cserébe, és hogyan tartjátok vele a kapcsolatot az első adomány után.
Ezért nem elég azt nézni, hány új adományozót szereztetek. Az a fontosabb kérdés, mi történik velük utána. Egy valódi kampány mérőszáma nem a feliratkozók száma, hanem az, hányan vannak ott néhány hónap múlva is. Erről szól a „Tízezer adományozó, ezerkétszáz támogató” eset.
A rendszeres adományozás hosszú távú munka. Ha nincs mögötte folyamat és felelős, minden kampánynál újra kell kezdeni.
Bővebben: Rendszeres adományozók: kitől kérj, és hogyan tartsd meg őket
Mit jelent a fundraiser, a nagyadományozó vagy a megtartási arány?
A leggyakoribb fogalmakat összegyűjtöttem egy szótárban.
Röviden, magyar civil szervezetekre szabva, mindegyik mellett a kapcsolódó cikkel vagy eszközzel. Az alapfogalmaktól (fundraiser, társadalmi bázis, forrásmix) a magánadományozáson át (rendszeres adományozó, nagyadományozó, megtartási arány) a szervezeti kérdésekig (a kuratórium szerepe, mérőszámok, adatvédelem).
Bővebben: Adományszervezési szótár
Nincs köztük a tiéd?
Írj egy mondatot, és válaszolok. Ha hosszabb a kérdés, inkább beszéljünk.