Főoldal / Rólam
Nem kívülről nézem, hanem én is csinálom.
Nem csak stratégiát adok, végigmegyek veletek a végrehajtáson, és a tudás nálatok marad.
Schmidt Gergő vagyok, adományszervezési és szervezetfejlesztési tanácsadó. Több mint húsz éve dolgozom a magyar civil szférában, és a tanácsadás mellett a mai napig csinálom, amiről beszélek.
Egy szervezet problémái ritkán függetlenek egymástól. A munkám legizgalmasabb része feltárni az összefüggéseket, megérteni, mi okozza a valódi elakadásokat, felismerni, mi hiányzik.
2004-ben adományoztam először. Egyetemista voltam, nem sok minden fért bele a keretembe. De a „világjobbítás” már foglalkoztatott, így eldöntöttem, hogy támogatni fogok egy kisgyereket a fejlődő világban.
Akkoriban ez még máshogy működött. Postán kaptam hírt róla, a havi összeget sárga csekken adtam fel.
Tovább olvasomBezárom
Aztán néhány hónap múlva furcsaságok kezdtek történni. Először megváltozott a gyerek neme. A következő hónapban a neve. Egy hónappal később a fényképe is.
Nem egyszerre. Mindig csak egy részlet.
Ezért abbahagytam. Ennyit számít az adományozásnál a bizalom, és ez itt megingott: már nem tudtam, hogy tényleg azt támogatom-e, amit ígértek.
Azóta is ugyanezzel a kérdéssel dolgozom, csak a másik oldalról.
Esős napok a Blahán és csendőrautók külföldön
Az adományszervezés minden lépcsőfokát végigjártam, az utcai toborzástól a nemzetközi projektekig. Közben olyan helyekre is eljutottam, amik egy tanácsadói önéletrajzban ritkán szerepelnek.
Tovább olvasomBezárom
Voltam utcai toborzó a Blahán, 40 fokban és bőrig ázva is, hogy megállítsak valakit egy jó ügy kedvéért. Később szakemberként támogattam demokráciapárti mozgalmat építő egyetemistákat a Balkánon. Építettem és vezettem teljes fundraising- és kommunikációs csapatokat, ahol már minden feladatra jutott külön ember. Vezettem olyan európai pilot projektet, amiben azt kellett felmérnem és előkészítenem, hogy egy amerikai szervezet több országban irodát nyisson.
Ügyeket kellett elmondanom az utca emberének, polgármestereknek, nagyvállalatok vezetőinek.
Közben a civil lét más oldalait is megismertem. A Greenpeace-nél aktivisták bevonásával és képzésével foglalkoztam. Romániában egy tiszai ciánszennyezéshez kapcsolódó cég székházát zártuk le. Amikor a csendőrök beültettek a szirénázó autóba, bekötöttem a biztonsági övemet. A mellettem ülő értetlenül nézett rám:
Nem kell, mi vagyunk a rendőrök.
Egy másik akción Olaszországban számoltunk fel egy illegális GMO-táblát. A környékbeli gazdák hajnalban forró kávéval és kaláccsal vártak minket a pajtájukban, mert tudták, hogy azzal, amit teszünk, megvédjük a földjeiket. Ezekért a pillanatokért érdemes.
Ami hétfő reggel nem működik, az nem stratégia
A kis és nagy szervezetekkel közös projektjeim megtanítottak valamire, amit tankönyvből nem lehet megtudni: a civil munka a valóságban ritkán hasonlít egy PowerPoint-diára. Ezért nem az érdekel, mi mutat jól egy stratégiában, hanem az, mi működik hétfő reggel is.
Tovább olvasomBezárom
Akkor is, ha nincs a szervezetnél plusz két ember, három hónap szabad kapacitás és egy külön projektmenedzser.
Több mint harminc szervezettel dolgoztam, a néhány fős, önkéntes alapú egyesületektől az országos és nemzetközi hálózatokig. A Járókelő Közhasznú Egyesületnél ma a társadalmi bázisért és a fenntarthatóságért felelek, vagyis a mindennapokban is ugyanazokat a csatákat vívom, amikről tanácsot adok. És azt is tudom, milyen egy kevésbé vonzó témára gyűjteni.
A legtöbb szervezetnél nem az ötlet hiányzik, hanem a rendszer a meglévő ötletek között. Ahol pedig nincs rendszer, ott elvész az energia.
A fundraisinget oktatom is a Laba képzési platformon, ahol félévente indul velem egy 12 alkalmas kurzus, és rendszeresen írok, és webináriumokat tartok. A cikkeimből, kurzusaimból és előadásaimból néhány példa itt van összegyűjtve.
És van még valami, ami régóta fontos nekem: örülök, ha a civil szféra szereplői egymásra találnak. Évek óta kötök össze szervezeteket, civil szakembereket, cégeket és döntéshozókat, akkor is, amikor nekem nincs benne megbízásom. A civil szférában állandó a szakemberhiány, és sok jó együttműködés csak azon múlik, hogy valaki ismerje mindkét oldalt. Itt találsz szakembereket, akiket szívesen ajánlok.
Húsz év, kilenc pont, amit érdemes tudni.
A Greenpeace-nél kezdtem
Még egyetem mellett, az aktivizmuskoordinátor segítője és tréner voltam. Itt kezdődött minden.
Az első főállású civil munka
A Humusz Szövetségnél egy új-zélandi hulladékmentes programot adaptáltunk magyar viszonyokra, önkormányzatoknak, cégeknek és iskoláknak. Itt tanultam meg, hogy egy jó ügyet nem elég elmondani, meg is kell szervezni köré az embereket.
Nemzetközi szervezetekkel Magyarországon
A Greenpeace-nél egy új régióban indítottam el az utcai adományszervezést: csapatot építettem és irodát vezettem Pécsett. Utána az Amnesty Internationalnél a magyar szervezet online adományszervezési és aktivista rendszerét raktam össze, a támogatói adatbázissal együtt.
Elkezdtem tanácsadóként dolgozni
Innentől nemcsak a saját szervezetemben csinálom, hanem másoknak is segítek felépíteni ugyanezt. Az első megbízások egyike a Habitat for Humanity International hosszú távú fundraising-stratégiája volt.
A civilekről szóló ARC-kampány egyik arca
A Greenpeace képviseletében. A kampány arról szólt, hogy kik a civilek valójában, olyan időszakban, amikor erre a kérdésre nem volt egyszerű válaszolni.
A civil szív
A Hősök terén tömegek álltak össze egy hatalmas szív alakzatba a civil szervezetek mellett. A szervezők közt voltam én is. Kihívás volt a terv: emberekből kiformálni a „civil” szót. Én meggyőztem a csapatot, hogy szöveg helyett egy jelkép erősebb: a szív. Azóta a szív a magyar civil szféra jelképe, a szervezetek évek óta kitűzőn és matricán viszik tovább. A Hősök terei kép a New York Timesba is bekerült.
Ma is ezt keresem a szervezeteknél: azt az egy pontot, ami egy jó ötletből használható eszközt teremt.
Négyországos európai pilot
A Humane Society International Europe-nál, amit ma Humane World for Animals néven ismernek, egy EU-szintű kísérleti projektet vezettem: egyéni adományozásra épülő fundraising indítása Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban. Az első két hónapban több mint 900 új adományozó és 14 000 eurót meghaladó bevétel, aminek nyomán egy helyett két országban nyílt iroda.
Járókelő, előbb kívülről, aztán belülről
Két évig stratégiai tanácsadóként dolgoztam a szervezetnek, 2026 februárjától pedig a társadalmi bázisért felelős vezetője vagyok.
Saját kurzus a Labán
Félévente indul velem egy tizenkétalkalmas, élő online kurzus egyéni jelentkezőknek, az adományozói piramistól a saját adományszervezési terv elkészítéséig. Amit húsz év alatt összeraktam, innentől tananyagként is megáll.
Az évek alatt olyan adományszervezési rendszereket építettem fel az alapoktól, amelyek ma évi 70–80 millió forint adománybevételt hoznak a szervezeteiknek, fenntartható működés mellett.
Többek között velük dolgoztam.
A lista nem teljes. Ha a tiétek is rajta lehetne, vagy épp nem szeretnétek rajta lenni, szóljatok.
Négy dolog, amiben nem alkuszom.
A tankönyvi fundraising-elvek nem minden szervezetre igazak. Nálam az első lépés az, hogy megértsem a működéseteket, a témátokat és a kapcsolataitokat. Van, ahol előbb a munkaszervezést kell rendbe tenni, és van, ahol a tudás megvan, csak ember és idő nincs a megvalósításhoz.
01Minden munkának van vége
Nem adok el határozatlan idejű rendelkezésre állást. Fix terjedelem, fix határidő, írásos átadás.
02Megmondom, ha nem én kellek
Ha a problémátok nem adományszervezési, vagy más szakember jobb rá, azt az első beszélgetésen megmondom.
03A tudás nálatok marad
Dokumentált folyamatok és sablonok, hogy a következő kampányt már nélkülem is meg tudjátok csinálni.
04Nem szépítek
Ha a bevételi szerkezetetek kockázatos vagy a kampányotok nem működik, azt leírom, akkor is, ha kellemetlen.
Amit az adományszervezésről gondolok.
A fundraising nem kampány, hanem szervezeti működés.
Nem minden szervezetnek ugyanazt kell csinálnia.
A jó tanácsadás célja, hogy egy idő után kevésbé legyen rád szükség.
A támogatók nem pénztárcák, hanem emberek.
A stratégia csak akkor ér valamit, ha hétfő reggel is végre lehet hajtani.
Beszéljünk.
Az első beszélgetés hatvan perc, díjmentes, és nem kötelez semmire.